Ráckeve ismertető, turisztikai információk Ráckevéről, ráckevei képek, galéria | Ráckeve.ÚtiSúgó.hu


Ráckeve

ismertető, Ráckevei képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

HÚSVÉTI szállás AKCIÓK

Húsvéti szállás válogatás itt >>
1 2 3 4


Ráckeve

Ráckeve Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik Pest megyében. A Ráckevei HÉV köti össze Budapesttel, Magyarország fővárosával. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág legfontosabb hídja; az 1896-ban épült Árpád híd vezet át rajta. Lakossága 10 ezer fő

A Csepel-sziget és környéke számos érdekes látnivalóval várja az ideérkező turistákat. Történelmi emlékhelyek, építészeti különlegességek, népi hagyományok, természeti szépségek és gazdag kulturális programok jelentik a térség turisztikai vonzerejét, mely nemcsak a környező településekről és Budapestről, de az ország más területeiről is idecsábítják az utazni vágyó közönséget.

A Duna-parti üdülőterületek, a meleg vizű strandfürdő, az Angyali-sziget nádassal övezett, romantikus világa kedvelt kirándulóhellyé teszik Ráckevét. A város nevezetes műemléke a gazdag szerbek által 1487-ben épített Boldogasszony-templom, amely ma is különlegességnek számít.

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja. 1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek.

A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Visszatérő rendezvényük a Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében), a szerb Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége), valamint a Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.), de a Szent István tér alatti Dunasoron működő "csónakos" piac önmagában is megragadó, ritka látványosság.

Települések Ráckeve közvetlen közelében

Települések Ráckeve környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu